A BZS50 Műterem építész munkatársaként, Galina Zoltán vezető tervező mellett vettem részt a kápolna felmérési és átalakítási, felújítási terveinek készítésében.
A Szent István Bazilika építésekor először az apszis készült el, itt alakították ki 1861-ben a Szent Lipót kápolnát, ami az épület befejezéséig Lipótváros plébánia hitéleti feladatait látta el. 1971-ben dr. Gerő László tervei alapján a kápolnát és a sekrestyét fallal választották el. 1986-ban, a Szent Jobb ereklye itt történő elhelyezését követően Szent Jobb kápolnává nyilvánították.
A kápolna és a sekrestye felújításának gondolata az 2010-es évek elején merült fel, az apszis szintek akadálymentességét biztosító felvonó építése és az irodaszint felújítása előtt. A műemléki helyreállítás időszerűsége mellett fontos szempont volt a kápolna liturgikus terének megújítása, valamint az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett turista forgalom megfelelő kezelése. A sok látogatót vonzó ereklye átkerült a bazilika fő terébe a Nagyboldogasszony oltár elé, így a kápolna csöndes, a hitéletet szolgáló térré vált.
A belsőépítészeti koncepciót alapvetően a korabeli klasszicista jelleg megidézése inspirálta, illetve az ólomüveg ablakok fényjelenségeinek kiemelése és az 1971-ben megcsonkított tér vizuális rendezése. A padlóburkolat alatt új aljzat készült, az eredeti solnhofeni mészkőlapok sérült vagy hiányzó elemeit kipótolták, felületét újra csiszolták. A színes ólomüveg ablakokat és a kápolnatér geometriájához igazodó fa padokat restaurálták. Korábban a kápolnában aszimmetrikusan elhelyezett hatalmas, építéskorabeli csillár párja átkerült ide a sekrestyéből. Az új elemek tervezése során az eredeti és a később készült elemek világos elválasztása, de a zavaró kontraszt elkerülése volt a cél. Így az 1971-ben épült oltárfalról eltávolították a posztmodern díszítéseket és fényesen tükröződő glettmárvány burkolatot kapott. Ezen a felületen szépen érvényesülnek a restaurált ólomüveg ablakokon átszűrődő, folyton változó fényhatások. Az oltárt korábban kordonnal kerítették el a nagyszámú látogató elől. A jelentős turistaforgalom megszűnésével lehetőség nyílt a szentély térbeli kijelölésére: új fehér burkolatú szentélykiemelés és márvány erezetes szembemiséző oltárasztal készült, mely a liturgiát segítő ambóval és kredencia asztallal egészült ki.
A Szent István Bazilika építésekor először az apszis készült el, itt alakították ki 1861-ben a Szent Lipót kápolnát, ami az épület befejezéséig Lipótváros plébánia hitéleti feladatait látta el. 1971-ben dr. Gerő László tervei alapján a kápolnát és a sekrestyét fallal választották el. 1986-ban, a Szent Jobb ereklye itt történő elhelyezését követően Szent Jobb kápolnává nyilvánították.
A kápolna és a sekrestye felújításának gondolata az 2010-es évek elején merült fel, az apszis szintek akadálymentességét biztosító felvonó építése és az irodaszint felújítása előtt. A műemléki helyreállítás időszerűsége mellett fontos szempont volt a kápolna liturgikus terének megújítása, valamint az elmúlt évek során jelentősen megnövekedett turista forgalom megfelelő kezelése. A sok látogatót vonzó ereklye átkerült a bazilika fő terébe a Nagyboldogasszony oltár elé, így a kápolna csöndes, a hitéletet szolgáló térré vált.
A belsőépítészeti koncepciót alapvetően a korabeli klasszicista jelleg megidézése inspirálta, illetve az ólomüveg ablakok fényjelenségeinek kiemelése és az 1971-ben megcsonkított tér vizuális rendezése. A padlóburkolat alatt új aljzat készült, az eredeti solnhofeni mészkőlapok sérült vagy hiányzó elemeit kipótolták, felületét újra csiszolták. A színes ólomüveg ablakokat és a kápolnatér geometriájához igazodó fa padokat restaurálták. Korábban a kápolnában aszimmetrikusan elhelyezett hatalmas, építéskorabeli csillár párja átkerült ide a sekrestyéből. Az új elemek tervezése során az eredeti és a később készült elemek világos elválasztása, de a zavaró kontraszt elkerülése volt a cél. Így az 1971-ben épült oltárfalról eltávolították a posztmodern díszítéseket és fényesen tükröződő glettmárvány burkolatot kapott. Ezen a felületen szépen érvényesülnek a restaurált ólomüveg ablakokon átszűrődő, folyton változó fényhatások. Az oltárt korábban kordonnal kerítették el a nagyszámú látogató elől. A jelentős turistaforgalom megszűnésével lehetőség nyílt a szentély térbeli kijelölésére: új fehér burkolatú szentélykiemelés és márvány erezetes szembemiséző oltárasztal készült, mely a liturgiát segítő ambóval és kredencia asztallal egészült ki.
Vezető tervező: Galina Zoltán
Fotó: Halász Dániel, Ligeti Edina
